Kiválasztásról

Sokszor felmerül a kérdés, hogy miket kell figyelembe venni az elektromos kazánok kiválasztása során. Amikor a leendő felhasználó készülékválasztásban kér tőlünk segítséget, többnyire a gázüzemű berendezésekhez hasonlítja őket egyrészt azért, mert manapság ezek a legelterjedtebb hőtermelők, másrészt telepíthetőségüket, felépítésüket és szabályzásukat illetően ők maguk is ezekről a készülékekről rendelkeznek a legszélesebb ismeretekkel - ezekből kifolyólag jelen ismertetőben is hozzájuk viszonyítunk.

A fűtési hálózat szemszögéből

A fűtési rendszer kiszolgálására legmegfelelőbb kazán kiválasztása nem sokban tér el más típusú hőtermelők megválasztásától. Mindenekelőtt azzal kell tisztában lennünk, miként szeretnénk használni a készüléket:
  • önálló hőtermelőként,
  • fűtésrásegítőként
  • illetőleg, hogy használati melegvíz készítéséhez indirekt tárolóval is összekötnénk-e?
(Lehetséges felhasználási alternatívákat az alábbi linken találja: alternatívák)

Ezt követően figyelembe kell vennünk a fűtendő épület hőigényét, amely meghatározására ugyan létezik ökölszabály, de a hő-szükséglet számítást összetettségéből adódóan (tájolás, szigeteltség, stb.) azonban jobb, ha épületgépész tervezőre bízzuk. Amennyiben fűtési rendszer már ki van építve, úgy, azt kell megvizsgálni, hogy mennyi kiszolgálandó hőleadó berendezések (pl.: radiátor, padlófűtés, falfűtés, garázsfeljáró fűtése, stb.) összteljesítménye? A kalkulált adatok alapján meghatározhatjuk a leendő készülék teljesítményét - erre azért van szükség, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy többnyire több hőleadó van egy lakásba beépítve, mint amennyi az épület össz. hő-szükséglete.

Lényeges kérdés még a terhelhetőség. Gázkészülékek esetén azt szoktuk mondani, hogy a kiszolgált hőleadók lehetőség szerint a készülék maximum teljesítményének kb. 80%-át teszik ki (erre azért van szükség, hogy a készülék ne legyen csúcsra járatva), ugyanezen érték elektromos kazánok esetében 70-75%. Ezt mindenképp érdemes betartani, különösen, hogy elektromos készülékek esetén nincs akkora árkülönbség az egyes teljesítmények között. Amennyiben a rendszerben csak padló-, illetve falfűtés van, úgy a P jelű készülék alkalmazásával nem szükséges a rendszer és a készülék külön hőcserélővel történő leválasztása egymástól, mivel annak előremenő hőmérséklete 30-60°C között szabályozható.

Fontos továbbá kitérni a kazánokban található szivattyúk típusára is, hiszen ez meghatározza, hogy mekkora térfogatú rendszerben képes további rásegítés nélkül keringetni a fűtőközeget. A Kospel kazánok kétféle szivattyúval rendelkezhetnek: Grundfos UPS 15-50/130, illetve Wilo RS 15/5-3.

Az elektromos hálózat szemszögéből

A fűtési hálózatot követően, meg vizsgálnunk azt is, hogy az épület elektromos ellátottsága elegendő-e a kiválasztott készülék számára vagy sem? Ez szintén fontos lépés, mert könnyen felmerülhet a hálózatbővítés szükségessége - a nagyobb teljesítményű készülékek számára többnyire 400 V-ot, s típustól függő nagyságú áramerősséget kell biztosítani, ami egy kisebb lakásban vagy családi házban szinte biztos nem áll rendelkezésre. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy az elektromos áramból nyerhető energia nem olyan, mint a gázból kinyert, hiszen a gáz esetén teljesítménytől és kialakítástól függően egy 1/2"-os vagy 3/4"-es vezetékre vannak csatlakoztatva a készülékek, melyek ezáltal megfelelő ellátást kapnak, legyen az akár 12kW-os vagy akár 24 kW-os gázkazán.

Az elektromos áramnál azonban a vezeték keresztmetszetétől, a hálózati feszültségtől és az áramerősségtől egyaránt függ a működés. Ha bármelyik kiépítése nem megfelelő, úgy a készülék nem fog tudni üzemelni. Fontos megemlíteni még, hogy az alábbiakban feltüntetett táblázatban szereplő kismegszakító érték (áramfelvétel) kizárólag a készülékre értendők, arra semmilyen más fogyasztó nem kapcsolható.

A készülékek elektromos hálózati igénye

Model
  EKCO.L1/M1
Névleges teljesítmény
kW 4 6 8 4 6 8 12 15 18 21 24
Feszültség
  230V 1N~ 400V 3N~
Névleges áramerősség
A 17,4 26 34,8 3x5,7 3x8,7 3x11,7 3x17,3 3x21,7 3x26 3x30,3 3x34,6
Kismegszakító ajánlott mérete
A 20 32 40 3x10 3x16 3x20 3x25 3x32 3x40
Tápvezeték min. keresztmetszete
mm2 3x2,5 3x4 3x6 5x1 5x1,5 5x2,5 5x4 5x6
Max. üzeminyomás
MPa 0,3
Min. üzeminyomás
MPa 0,1
Fűtővíz hőmérséklet
°C L1...z; M1...z 40-85°C        L1...p30-60°C
Külméretek
mm EKCO.L1...z és p 660 x 380 x 175; EKCO.L1...z és p 700 x 425 x 285;
Tömeg
kg N~16     L1N; M1N~24
Csatlakozási méret
  G3/4"
Védettség
  IP24


Model
  EKCO.T
Névleges teljesítmény
kW 30 36 42 48
Feszültség
  400V 3N~
Névleges áramerősség
A 3x43,3 3x52,0 3x60,6 3x69,3
Kismegszakító ajánlott mérete
A 50 63 80
Tápvezeték min. keresztmetszete
mm2 5x10 5x16
Tápvezeték max. keresztmetszete
mm2 fázis vezetékek egyenként 2x16
nulla és föld vezetékek 1x16
Ellenállás
Ω 0,14 0,09 0,035 0,03
Max. üzeminyomás
MPa 0,3
Min. üzeminyomás
MPa 0,1
Fűtővíz hőmérséklet
°C L1...z; M1...z 40-85°C        L1...p30-60°C
Max. fűtővíz hőmérséklet
°C 100
Külméretek
mm 825 x 503 x 197
Tömeg
kg ~29
Csatlakozási méret
  G1
Védettség
  IP21

Használati melegvízkészítés (HMV)

A Kospel elektromos kazánok elsősorban a fűtési rendszerek kiszolgálására alkalmasak, az EKCO.L1...z, EKCO.L1N...z, és EKCO.M1...z típusú készülékek azonban vezérlési kialakításuk révén egy háromjáratú szelep, valamint egy indirekt tároló hozzákapcsolásával képesek használati melegvizet is biztosítani.

Lévén, hogy kínálatunkban sem váltószelepek, sem pedig HMV-tárolók nem szerepelnek, így azok típusa tetszés szerint megválasztható.

Kazánjainkhoz termosztáttal rendelkező indirekt tároló éppúgy csatlakoztatható, mint merülő-érzékelős (ez utóbbi esetében a kazánhoz csatlakoztatható merülő-érzékelő WE008 cikkszámmal nálunk is megrendelhető).

Váltószelep tekintetében a gyártó az alábbi típust ajánlja: Honeywell VCZMH6000E 3-járatú, 3/4"-os szeleptest (kvs 7,0); VC6013ZZ00/U 230 V-os szelepállító szervomotor (ezek a velük egyenértékű, más típusú szelepekkel kiválthatók).


Várható beruházási és fogyasztási költség:

Erre a kérdésre nem könnyű felelni, mert mint már említettem, a különféle üzemeltetési körülmények (régi vagy új építésű ház, az éjszakai és nappali áram használatának aránya) éppúgy befolyásolják a villanyszámla végösszegét, mint az egyéni kényelemérzet (az egyes helyiségekben fenntartott hőmérséklet és a helyiségek, valamint a készülék szabályozásának, vezérlésének módja).

A mai korszerű építőanyagokból, vagy különleges építési technológiával készülő épületek esetén például már nincs szükség az indokolatlanul nagy kazánteljesítményre: egy 100 m2-es lakás fűtéséhez elegendő lehet akár egy 8 kW-os készülék is, ezen kis hőigényt pedig jobban megéri elektromosan előállítani, mint gáz- vagy szilárd tüzelésű kazánnal. Egy rossz hőszigetelésű, gépészetileg rosszul kivitelezett rendszerbe beépített készülék üzemeltetése azonban gazdaságtalanabb gázüzemű társánál. A lényeg, hogy mindig járjuk alaposan és körültekintően körbe, és nézzük meg, milyen lehetőségeink vannak. Ne sajnáljuk az esetleges plusz költséget épületgépész szakember tanácsaira, tervezői munkájára.

Egy rosszul, előzetes számítások, tervezés nélkül kialakított fűtési rendszer, az évek során jelentős többletköltségeket okozhat az üzemeltetés során!